Mielőtt megértenénk ezeket a tartalmakat, tudnunk kell, milyen körülmények között kell vészleállítási intézkedéseket tennünk a gőzfejlesztő berendezések esetében.
Amikor azt tapasztaljuk, hogy a berendezés vízszintje alacsonyabb, mint a vízszintmérő alsó részének látható széle, amikor növeljük a vízellátást és egyéb intézkedéseket teszünk, de a vízszint tovább csökken, és a berendezés vízszintje meghaladja a látható magas vízszintet, és a vízszint a leeresztés után sem látható, a vízellátó szivattyú teljesen meghibásodik, vagy a vízellátó rendszer meghibásodik. A kazán nem tud vizet szolgáltatni, az összes vízszintmérő hibás, a berendezés alkatrészei megsérülnek, veszélyeztetve a kezelők és a tüzelőberendezések biztonságát, a kemencefal összeomlása vagy a berendezésállvány kiégése veszélyezteti a berendezés normál működését, és egyéb rendellenes körülmények veszélyeztetik a gőzfejlesztő normál működését.
Ilyen helyzetekben időben el kell fogadni a vészleállítási eljárásokat: azonnal kövesse az olaj- és gázellátási parancsot, csökkentse a légtelenítést, majd gyorsan zárja el a kimeneti főgőzszelepet, nyissa ki a kipufogószelepet és csökkentse a gőznyomást.
A fenti műveletek során általában nem szükséges vizet adni a berendezésnek. Különösen vízhiány vagy teli víz miatti vészleállítás esetén szigorúan tilos a kazán vízellátása, hogy megakadályozzuk a nagy csillagcsillagú gőz vízszállítását, és a kazánban vagy a csövekben a hőmérséklet és a nyomás hirtelen változását, valamint a tágulást. Vészleállítási műveletekre vonatkozó óvintézkedések: A vészleállítási műveletek célja a baleset további terjedésének megakadályozása, valamint a baleseti veszteségek és veszélyek minimalizálása. Ezért vészleállítási műveletek végrehajtásakor maradjon nyugodt, először derítse ki az okot, majd tegyen intézkedéseket a közvetlen ok megszüntetésére. A fentiek csak általános műveleti lépések, a különleges helyzeteket a vészhelyzetnek megfelelően kezelik.