A páratartalom általában a légkör szárazságának fizikai mennyiségét jelenti. Egy bizonyos hőmérsékleten és egy bizonyos levegőtérfogatban minél kevesebb vízgőzt tartalmaz, annál szárazabb a levegő; minél több vízgőzt tartalmaz, annál nedvesebb a levegő. A levegő szárazságának és páratartalmának mértékét „páratartalomnak” nevezzük. Ebben az értelemben olyan fizikai mennyiségeket használnak a kifejezésére, mint az abszolút páratartalom, a relatív páratartalom, az összehasonlító páratartalom, a keverési arány, a telítettség és a harmatpont. Ha a nedves gőzben lévő folyékony víz tömegét a gőz teljes tömegének százalékában fejezi ki, akkor a gőz páratartalmának nevezzük.
A páratartalom fogalma a levegőben lévő vízgőz mennyiségét jelöli. Háromféleképpen fejezhetjük ki:
1. Az abszolút páratartalom a levegő egy köbméterében található vízgőz mennyiségét jelenti, mértékegysége kg/m³;
2. Nedvességtartalom, amely a száraz levegő kilogrammonkénti vízgőztartalmát jelzi, a mértékegység kg/kg*száraz levegő;
3. A relatív páratartalom a levegő abszolút páratartalmának és a telített abszolút páratartalomnak arányát jelenti ugyanazon a hőmérsékleten. A szám százalékos érték, azaz egy bizonyos időszakon belül a levegőben lévő vízgőz mennyiségét valahol elosztjuk az adott hőmérsékleten lévő telített vízgőz mennyiségével. százalék.
Amikor a gőzfejlesztő működik, minél kisebb a relatív páratartalom, annál nagyobb a távolság a levegő és a telítési szint között, így a nedvszívó képesség erősebb. Ezért a nedves ruhák télen, napsütéses napokon könnyen kiszáradhatnak. Harmatpont-hőmérséklet és nedves hőmérséklet Amint azt korábban említettük, a telítetlen párás levegőben lévő vízgőz túlhevített állapotban van.
A túlhevített gőz állandó nyomásképződési folyamata
A következő három szakaszra oszlik: telítetlen víz állandó nyomáson történő előmelegítése, telített víz állandó nyomáson történő elpárologtatása és száraz telített gőz állandó nyomáson történő túlhevítése. A telítetlen víz állandó nyomáson történő előmelegítési szakaszában hozzáadott hőt folyékony hőnek nevezzük; a telített víz állandó nyomáson történő elpárologtatási szakaszában hozzáadott hőt párologtatási hőnek; a száraz telített gőz állandó nyomáson történő túlhevítési szakaszában hozzáadott hőt túlhevítésnek nevezzük.
(1) Telített gőzEgy bizonyos nyomás alatt a víz forrásig melegszik, a telített víz elpárologni kezd, és fokozatosan gőzzé alakul. Ekkor a gőz hőmérséklete megegyezik a telítési hőmérséklettel. Az ebben az állapotban lévő gőzt telített gőznek nevezzük.
(2) A túlhevített gőzt telített gőz alapján tovább melegítjükAz ezt a nyomást meghaladó telített gőz hőmérséklete túlhevített gőz.
Közzététel ideje: 2023. október 9.
