01. Telített gőz
Amikor a vizet bizonyos nyomáson forráspontig melegítjük, a víz elkezd párologni, és fokozatosan gőzzé alakul. Ekkor a gőz hőmérséklete a telítési hőmérséklet, amelyet „telített gőznek” nevezünk. Az ideális telített gőzállapot a hőmérséklet, a nyomás és a gőz sűrűsége közötti egyértelmű összefüggésre utal.
02. Túlhevített gőz
Amikor a telített gőzt tovább melegítjük, és hőmérséklete emelkedik, és meghaladja a telítési hőmérsékletet ezen a nyomáson, a gőz bizonyos fokú túlhevítéssel „túlhevített gőzzé” válik. Ekkor a nyomás, a hőmérséklet és a sűrűség nem egyezik meg egyértelműen egymással. Ha a mérés továbbra is telített gőzön alapul, a hiba nagyobb lesz.
A tényleges termelés során a legtöbb felhasználó hőerőműveket választ központi fűtéshez. Az erőmű által termelt túlhevített gőz magas hőmérsékletű és nagy nyomású. Át kell haladnia a túlhevítő és nyomáscsökkentő állomás rendszerén, hogy a túlhevített gőzt telített gőzzé alakítsa, mielőtt a felhasználókhoz szállítaná. A felhasználók számára a túlhevített gőz csak akkor tudja a leghasznosabb látens hőt felszabadítani, ha telített állapotra hűl.
Miután a túlhevített gőzt nagy távolságra szállították, a munkakörülmények (például a hőmérséklet és a nyomás) változásával, amikor a túlhevítés mértéke nem magas, a hőmérséklet a hőveszteség miatt csökken, lehetővé téve, hogy a túlhevített állapotból telített vagy túltelített állapotba kerüljön, majd telített gőzzé alakuljon.
Miért kell a túlhevített gőzt telített gőzzé redukálni?
1.A túlhevített gőzt telítési hőmérsékletre kell hűteni, mielőtt felszabadítaná a párolgási entalpiát. A telítési hőmérsékletre történő lehűlés során felszabaduló hő nagyon kicsi a párolgási entalpiához képest. Ha a gőz túlhevítése kicsi, a hőnek ez a része viszonylag könnyen felszabadul, de ha a túlhevítés nagy, a hűtési idő viszonylag hosszú lesz, és a hőnek csak kis része szabadulhat fel ez idő alatt. A telített gőz párolgási entalpiájához képest a telítési hőmérsékletre történő lehűlés során a túlhevített gőz által felszabaduló hő nagyon kicsi, ami csökkenti a gyártóberendezések teljesítményét.
2.A telített gőztől eltérően a túlhevített gőz hőmérséklete nem meghatározott. A túlhevített gőzt le kell hűteni, mielőtt hőt tudna leadni, míg a telített gőz csak fázisváltozás révén ad le hőt. Amikor a forró gőz hőt ad le, hőmérséklet-gradiens keletkezik a hőcserélő berendezésben. A termelés legfontosabb eleme a gőz hőmérsékletének stabilitása. A gőz stabilitása elősegíti a fűtésszabályozást, mivel a hőátadás főként a gőz és a hőmérséklet közötti hőmérsékletkülönbségtől függ, és a túlhevített gőz hőmérsékletét nehéz stabilizálni, ami nem segíti elő a fűtésszabályozást.
3.Bár az azonos nyomáson fellépő túlhevített gőz hőmérséklete mindig magasabb, mint a telített gőzé, hőátadó kapacitása jóval alacsonyabb, mint a telített gőzé. Ezért az azonos nyomáson fellépő hőátadás során az túlhevített gőz hatásfoka jóval alacsonyabb, mint a telített gőzé.
Ezért a berendezés működése során a túlhevített gőz telített gőzzé alakításának előnyei a gőzhűtőn keresztül meghaladják a hátrányokat. Előnyei a következőképpen foglalhatók össze:
A telített gőz hőátadási együtthatója magas. A kondenzációs folyamat során a hőátadási együttható magasabb, mint a túlhevített gőz hőátadási együtthatója a „túlhevítés-hőátadás-hűtés-telítés-kondenzáció” folyamaton keresztül.
Alacsony hőmérsékletének köszönhetően a telített gőz számos előnnyel jár a berendezések működése szempontjából. Gőzt takaríthat meg, és nagyon előnyös a gőzfogyasztás csökkentése szempontjából. A telített gőzt általában hőcserélő gőzként használják a vegyipari gyártásban.
Közzététel ideje: 2023. október 9.
