9 kW-os elektromos gőzfejlesztő

Lefolyócső gőzzel:
A gőzfejlesztő normál üzemi körülményei között a lefolyócsőben nem lehet gőz, különben a víznek lefelé, a gőznek pedig felfelé kell áramolnia, és a kettő egymással szemben áll, ami nemcsak az áramlási ellenállást növeli, hanem a keringési áramlást is csökkenti. Súlyos esetben légellenállás alakul ki, ami a vízkeringés leállását okozza, ami általános vízhiányt és a vízhűtéses falcsövek károsodását eredményezi. A probléma megoldása érdekében a gőzfejlesztő lefolyócsövét nem szabad hőhatásnak kitenni, és a dob vízteréhez kell csatlakoztatni, amennyire csak lehetséges, a dob aljánál, és ügyelni kell arra, hogy a lefolyócső bemenete és a dob alacsony vízszintje közötti távolság ne legyen a lefolyócső átmérőjének négyszerese. Annak érdekében, hogy a gőz ne juthasson be a csőbe.
Hurok beragadt:
A gőzfejlesztő használata során, ugyanabban a keringési körben, amikor az egyes párhuzamosan kapcsolt felszálló csövek egyenetlenül melegednek, a gyengén melegített csőben lévő gőz-víz keverék sűrűségének nagyobbnak kell lennie, mint az erősen melegített csőben lévő gőz-víz keverék sűrűségének. Mivel a lefolyócső vízellátása viszonylag korlátozott, a gyengén melegített csőben az áramlási sebesség csökkenhet, és stagnálhat. Ezt az állapotot stagnálásnak nevezik, és ilyenkor a felszállócsőben lévő gőz nem tud időben eltávozni, ami csőfal túlmelegedéséhez, csőtöréshez és egyéb balesetekhez vezethet.
Üdítő rétegezés:
Ha a gőzfejlesztő vízhűtéses falcsövei vízszintesen vagy vízszintesen vannak elrendezve, és a gőz-víz keverék áramlási sebessége a csövekben nem túl nagy, mivel a gőz sokkal könnyebb, mint a víz, a gőz a csövek felett, a víz pedig a csövek alatt áramlik. Ezt a helyzetet szódavíz rétegződésnek nevezik, a gőz rossz hővezető képessége miatt a cső teteje könnyen túlmelegszik és megsérül. Ezért a szódavíz keverék felszálló- vagy kimeneti csövét nem lehet vízszintesen elrendezni, és a dőlésszög nem lehet kisebb 15 foknál.
Visszacsatolás:
Amikor az egyes párhuzamosan felszálló csövek fűtése nagyon egyenetlen, az erős hőhatásnak kitett csőben lévő gőz-víz keverék nagy felhajtóerővel bír, az áramlási sebesség túl nagy lesz, és szívóhatás alakul ki, aminek következtében a gyengén hőhatásnak kitett csőben lévő gőz-víz keverék a normál áramlási iránytól eltérő irányban áramlik, ezt a helyzetet fordított áramlásnak nevezzük. Ha a buborékok emelkedő sebessége megegyezik a víz lefelé irányuló áramlási sebességével, a buborékok stagnálnak és „légellenállást” képeznek, ami a légellenállási csőszakasz túlmelegedett csövének repedéséhez vezet.