A：
A víz a gőzfejlesztők hővezetésének kulcsfontosságú közege. Ezért az ipari gőzfejlesztők vízkezelése fontos szerepet játszik a gőzfejlesztők hatékonyságának, gazdaságosságának, biztonságának és működésének biztosításában. Integrálja a vízkezelési elveket, a kondenzvizet, a pótvizet és a vízkőképződés hőállóságát. Számos szempontból bemutatja az ipari gőzfejlesztők vízkezelésének a gőzfejlesztők energiafogyasztására gyakorolt hatását.
A vízminőség fontos hatással van a gőzfejlesztők energiafogyasztására. A nem megfelelő vízkezelés okozta vízminőségi problémák általában olyan problémákhoz vezetnek, mint a vízkőlerakódás, a korrózió és a gőzfejlesztő megnövekedett szennyvízkibocsátási sebessége, ami a gőzfejlesztő termikus hatásfokának csökkenéséhez, valamint a gőzfejlesztő termikus hatásfokának csökkenéséhez vezet. Minden százalékpontos csökkentés 1,2-1,5-szeresére növeli az energiafogyasztást.
Jelenleg a háztartási ipari gőzfejlesztők vízkezelése két lépésre osztható: a tartályon kívüli vízkezelésre és a tartályon belüli vízkezelésre. Mindkettő jelentősége a gőzfejlesztő korróziójának és vízkövesedésének elkerülése.
A fazékon kívüli víz célja a víz lágyítása és a nyersvízben megjelenő szennyeződések, például kalcium, oxigén és magnézium keménységi sók eltávolítása fizikai, kémiai és elektrokémiai kezelési módszerekkel; míg a fazékban lévő víz alapvető kezelési módszere ipari gyógyszerek.
A gőzfejlesztős vízkezelés fontos részét képező, edényen kívüli vízkezelés három szakaszból áll. A lágyított víz kezelésében alkalmazott nátriumioncserélő módszer csökkentheti a víz keménységét, de a víz lúgosságát már nem lehet tovább csökkenteni.
A gőzfejlesztő acél vízkövesedése szulfát-, karbonát-, szilikát- és vegyes vízkőre osztható. A hagyományos gőzfejlesztő acélhoz képest hőátadási teljesítménye az utóbbinak csak 1/20-1/240-e. A lerakódások jelentősen csökkentik a gőzfejlesztő hőátadási teljesítményét, aminek következtében az égéshőt a kipufogógáz elnyeli, ami a gőzfejlesztő teljesítményének és a gőz minőségének csökkenéséhez vezet. A kis mértékű lerakódás 3-5%-os gázveszteséget okoz.
A vízlágyításban jelenleg használt nátriumioncserélő módszerrel nehéz eltávolítani az alkáliokat. Annak érdekében, hogy a nyomás alatt álló alkatrészek ne korrodálódjanak, az ipari gőzfejlesztőket szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kell szabályozni, hogy a nyersvíz lúgossága elérje a szabványt.
Ezért a háztartási ipari gőzfejlesztők szennyvízkibocsátási sebessége mindig 10% és 20% között maradt, és a szennyvízkibocsátási sebesség minden 1%-os növekedése az üzemanyag-veszteség 0,3%-1%-os növekedését okozza, ami jelentősen korlátozza a gőzfejlesztők energiafogyasztását; másodszor, a szóda és a víz együttes elpárolgása által okozott gőzsótartalom növekedése a berendezések károsodását is okozza, és növeli a gőzfejlesztő energiafogyasztását.
A gyártási folyamat hatására a jelentős kapacitású ipari gőzfejlesztőknél gyakran szükséges termikus légtelenítőket beszerelni. Alkalmazásukban gyakori problémák merülnek fel: a nagy mennyiségű gőz fogyasztása csökkenti a gőzfejlesztő hőjének hatékony kihasználását; a gőzfejlesztő vízellátási hőmérséklete és a hőcserélő átlagos vízhőmérséklete közötti hőmérsékletkülönbség megnő, ami megnövekedett kipufogógáz-hőveszteséget eredményez.
Közzététel ideje: 2023. november 22.
