Az olyan iparágakban, mint a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a biológiai termékek gyártása, az orvostudomány és az egészségügy, valamint a tudományos kutatás, a fertőtlenítő és sterilizáló berendezéseket gyakran használják a kapcsolódó termékek fertőtlenítésére és sterilizálására.
Az összes elérhető fertőtlenítési és sterilizálási módszer közül a gőz a legkorábbi, legmegbízhatóbb és legszélesebb körben használt módszer. Minden mikroorganizmust elpusztíthat, beleértve a baktériumszaporítókat, gombákat, protozoonokat, algákat, vírusokat és a rezisztenciát. Erősebb baktériumspórák, ezért a gőzsterilizálást nagyra értékelik az ipari fertőtlenítésben és sterilizálásban. A korai kínai orvoslásban szinte mindig gőzsterilizálást alkalmaztak.
A gőzsterilizálás nyomás alatti gőzt vagy más nedves hősterilizáló közeget használ a mikroorganizmusok elpusztítására a sterilizálóban. Ez a leghatékonyabb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a termikus sterilizálásban.
Az élelmiszerek esetében a sterilizálás során hevített anyagoknak meg kell őrizniük az élelmiszer tápértékét és ízét. Az élelmiszerek és italok egyetlen termékének energiafogyasztása szintén fontos szempont a vállalkozások versenyképességének mérlegelésekor. A gyógyszerek esetében a megbízható fertőtlenítési és sterilizálási hatás elérése mellett biztosítaniuk kell a gyógyszerek károsodásának elkerülését, valamint biztonságosságát, hatékonyságát és stabilitását.
Gyógyszerek, orvosi oldatok, üvegáruk, táptalajok, kötszerek, szövetek, fémeszközök és egyéb olyan tárgyak, amelyek nem változnak vagy sérülnek magas hőmérséklet és nedves hő hatására, mind sterilizálhatók gőzzel. A széles körben használt nyomásgőzös sterilizáló és sterilizáló szekrény klasszikus berendezés a gőzsterilizáláshoz és sterilizáláshoz. Bár az elmúlt években számos új típusú nedves hősterilizáló berendezést fejlesztettek ki a különféle igények kielégítésére, ezek mindegyike a nyomásgőzös sterilizáló és sterilizáló szekrényen alapul, amelyet a ... alapján fejlesztettek ki.
A gőz elsősorban a mikroorganizmusok fehérjéinek koagulálásával okozza a pusztulást. A gőz nagy áthatolóképességgel rendelkezik. Ezért, amikor a gőz kondenzálódik, nagy mennyiségű látens hőt szabadít fel, amely gyorsan felmelegítheti a tárgyakat. A gőzsterilizálás nemcsak megbízható, hanem csökkentheti a sterilizálási hőmérsékletet és lerövidítheti a hatóidőt is. A gőzsterilizálás egyenletessége, behatolása, megbízhatósága, hatékonysága és egyéb szempontjai a sterilizálás elsődleges prioritásává váltak.
A gőz itt száraz telített gőzre utal. A különféle olaj- és petrolkémiai termékeket előállító iparágakban, valamint az erőművek gőzturbináiban használt túlhevített gőz helyett a túlhevített gőz nem alkalmas sterilizálási folyamatokra. Bár a túlhevített gőz hőmérséklete magasabb és hőtartalma nagyobb, mint a telített gőzé, a túlhevített rész hője nagyon kicsi a telített gőz kondenzációja során felszabaduló látens párolgáshőhöz képest. És hosszú időbe telik, amíg a túlhevített gőz hőmérséklete telítési hőmérsékletre csökken. A túlhevített gőz használata fűtésre csökkenti a hőcsere hatékonyságát.
Természetesen a kondenzvizet tartalmazó nedves gőz még rosszabb. Egyrészt maga a nedves gőzben lévő nedvesség feloldja a csövekben lévő szennyeződések egy részét. Másrészt, amikor a nedvesség eléri a sterilizálandó edényeket és gyógyszereket, akadályozza a gőz áramlását a gyógyszerészeti hősugárzóba. Ha a gőz áthalad, csökkentse az áthaladás hőmérsékletét. Amikor a gőz több finom permetet tartalmaz, az gátat képez a gázáramlásnak, és megakadályozza a hő behatolását, valamint megnehezíti a sterilizálás utáni szárítást is.
A sterilizáló szekrény korlátozott sterilizáló kamrájában az egyes pontokon a hőmérséklet és az átlaghőmérséklet közötti különbség ≤1°C. Szükséges továbbá a „hideg foltok” és a „hideg foltok” és az átlaghőmérséklet közötti eltérés (≤2,5°C) lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése. A gőzsterilizálás tervezésének kulcsfontosságú pontjai, hogy hogyan lehet hatékonyan kiküszöbölni a gőzben lévő nem kondenzálódó gázokat, biztosítani a sterilizáló szekrényben a hőmérsékleti mező egyenletességét, és a „hideg foltok” lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése.
A telített gőz sterilizálási hőmérsékletének a mikroorganizmusok hőtűrő képességétől függően kell lennie. Ezért a szükséges sterilizálási hőmérséklet és a hatásidő is a sterilizált tárgyak szennyeződésének mértékétől függ, valamint a sterilizálási hőmérséklet és a hatásidő is eltérő. A választás a sterilizálási módszertől, a tárgy teljesítményétől, a csomagolóanyagoktól és a szükséges sterilizálási folyamat hosszától függ. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a sterilizálási hőmérséklet, annál rövidebb a szükséges idő. A telített gőz hőmérséklete és nyomása között állandó összefüggés van. Ha azonban a szekrényben lévő levegő nincs eltávolítva, vagy nem teljesen távozik, a gőz nem éri el a telítettséget. Ekkor, bár a nyomásmérő azt mutatja, hogy elérte a sterilizálási nyomást, a gőz hőmérséklete nem éri el a követelményeket, ami a sterilizálás sikertelenségéhez vezet. Mivel a gőzforrás nyomása gyakran magasabb, mint a sterilizálási nyomás, és a gőznyomás-csökkentés gőz túlmelegedést okozhat, erre figyelmet kell fordítani.
Közzététel ideje: 2024. márc. 1.
