36 kW-os robbanásbiztos elektromos gőzfejlesztő

Általánosságban elmondható, hogy a fűtési hatékonyság biztosítása és a sterilizálási intervallum lerövidítése érdekében minél magasabb a sterilizálási hőmérséklet, annál rövidebb a szükséges sterilizálási idő. A gőz hőmérsékletének érzékelésében gyakran van bizonyos fokú inhomogenitás. Ugyanakkor a hőmérséklet érzékelésében van egy bizonyos hiszterézis és eltérés. Figyelembe véve, hogy a telített gőz hőmérséklete és nyomása egy az egyben megfelelést mutat, a gőznyomás érzékelése viszonylag egyenletesebb és gyorsabb. Ezért a sterilizáló gőznyomását használják szabályozási alapként, és a sterilizálási hőmérséklet érzékelését biztonsági garanciaként.
A gyakorlati alkalmazásokban a gőz hőmérséklete és a sterilizálási hőmérséklet néha eltérő. Egyrészt, ha a gőz több mint 3%-ban kondenzvizet tartalmaz (a szárazság 97%), bár a gőz hőmérséklete eléri a szabványt, a gőz felületén eloszló kondenzvíz akadályozza a hőátadást, így a gőz áthalad a kondenzvíz filmjén, és a hőmérséklet csökkenni fog. A hőmérséklet fokozatosan csökken, amíg a termék tényleges sterilizálási hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a sterilizálási hőmérsékleti követelmény. Különösen a kazán által szállított kazánvíz minősége szennyezheti a sterilizált terméket. Ezért általában nagyon hatékony a Watts DF200 nagy hatékonyságú gőz-víz szeparátor használata a gőz bemeneténél.
Másrészt a levegő jelenléte további hatással van a gőz sterilizálási hőmérsékletére. Ha a szekrényben lévő levegőt nem távolítják el, vagy nem távolítják el teljesen, a levegő jelenléte hideg pontot képez, így a levegőhöz tapadó termékek nem sterilizálhatók. A baktériumok hőmérséklete. Másrészt a gőznyomás szabályozásával a hőmérséklet szabályozásával a levegő jelenléte parciális nyomást hoz létre. Ekkor a nyomásmérőn megjelenő nyomás a kevert gáz teljes nyomása, és a tényleges gőznyomás alacsonyabb, mint a sterilizáló gőznyomás követelménye. Ezért a gőz hőmérséklete nem felel meg a sterilizálási hőmérséklet követelményének, ami a sterilizálás sikertelenségéhez vezet.
A gőz túlhevítése fontos tényező, amely befolyásolja a gőzsterilizálást, de gyakran figyelmen kívül hagyják. Az EN285 szabvány előírja, hogy a sterilizáló gőz túlhevítése nem haladhatja meg az 5°C-ot. A telített gőzsterilizálás alapelve, hogy a gőz hideg terméknél kondenzál, nagy mennyiségű látens hőenergiát szabadítva fel, ami növeli a termék hőmérsékletét; kondenzációkor a térfogata meredeken csökken (1/1600), és lokális negatív nyomást is generálhat, így a keletkező gőz mélyen behatol a termékbe.
A túlhevített gőz tulajdonságai megegyeznek a száraz levegő tulajdonságaival, de a hőátadási hatékonyság alacsonyabb; másrészt, amikor a túlhevített gőz érzékelhető hőt szabadít fel, és a hőmérséklet a telítési pont alá csökken, nem történik kondenzáció, és a felszabaduló hő ilyenkor nagyon kicsi. A hőátadás nem felel meg a sterilizálási követelményeknek. Ez a jelenség akkor nyilvánvaló, ha a túlmelegedés meghaladja az 5°C-ot. A túlhevített gőz a tárgyak gyors öregedését is okozhatja.
Ha a felhasznált gőz a hőhálózati gőz, amelyet energiatermelésre használnak, akkor az maga is túlhevített gőz. Sok esetben, még ha az önálló kazán telített gőzt is termel, a sterilizáló előtti gőznyomáscsökkentés egyfajta adiabatikus expanzió, amely az eredeti telített gőzt túlhevített gőzzé alakítja. Ez a hatás akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a nyomáskülönbség meghaladja a 3 bart. Ha a túlhevítés meghaladja az 5°C-ot, akkor a legjobb, ha egy Watt vízfürdős telített gőzzel működő készüléket használunk a túlhevítés időben történő megszüntetésére.
A sterilizáló gőzkialakítása tartalmaz egy szupergőzszűrővel ellátott gőzbemenetet, egy nagy hatékonyságú gőz-víz szeparátort, egy gőznyomás-szabályozó szelepet és egy gőzleválasztót.