Az ipari kazánokat gyakran használják az elektromos energia, a vegyipar, a könnyűipar és más iparágakban, és szélesebb körben alkalmazzák a vállalkozások és intézmények életében. Amikor a kazán használaton kívül van, nagy mennyiségű levegő áramlik a kazán vízrendszerébe. Bár a kazánból víz távozott, a fémfelületén vízfilm képződik, amelyben oxigén oldódik, ami telítettséghez vezet, és oxigénerózióhoz vezet. Ha a kazán fémfelületén sólerakódás található, amely a vízfilmben oldódhat, a korrózió súlyosabbá válik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kazánokban a súlyos korrózió többnyire a leállítási folyamat során alakul ki, és használat közben is tovább fejlődik. Ezért a leállítási folyamat során a megfelelő védőintézkedések megtétele nagy jelentőséggel bír a kazán korróziójának megelőzése, a biztonságos üzemeltetés biztosítása és a kazán élettartamának meghosszabbítása érdekében.
Számos módszer létezik a kazánleállási korrózió megelőzésére, amelyek két kategóriába sorolhatók: száraz módszer és nedves módszer.
1. Száraz módszer
1. Szárítószeres módszer
A szárító technológia azt jelenti, hogy a kazán leállítása után, amikor a víz hőmérséklete 100–120 °C-ra csökken, az összes víz elvezetésre kerül, és a kemencében keletkező hulladékhőt a fémfelület szárítására használják fel; ugyanakkor a kazánvíz-rendszerben lerakódott vízkő eltávolításra kerül, a vízkő és egyéb anyagok pedig eltávoznak. Ezután szárítószert fecskendeznek a kazánba, hogy a felülete száraz maradjon és elkerüljék a korróziót. A gyakran használt szárítószerek a következők: CaCl2, CaO és szilikagél.
Szárítószer elhelyezése: Ossza el a gyógyszert több porcelántányérra, és helyezze őket különböző forralókra. Ekkor az összes szóda- és vízcsapot zárni kell, hogy megakadályozzuk a külső levegő beáramlását.
Hátrányok: Ez a módszer csak higroszkópos. A szárítószer hozzáadása után ellenőrizni kell. Mindig figyeljen a gyógyszer szétfolyósodására. Ha szétfolyósodik, időben cserélje ki.
2. Szárítási módszer
Ez a módszer a víz leeresztését jelenti, amikor a kazán vízhőmérséklete 100~120°C-ra csökken a kazán kikapcsolt állapotában. Amikor a víz elfogyott, a kazánban maradt hőt használja fel lassú tűzön való főzéshez, vagy forró levegőt juttat a kazánba a kazán belső felületének szárításához.
Hátrányok: Ez a módszer csak a kazánok ideiglenes védelmére alkalmas karbantartás közben.
3. Hidrogéntöltési módszer
A nitrogénadagolási módszer lényege, hogy hidrogént töltenek a kazánvíz-rendszerbe, és egy bizonyos pozitív nyomást tartanak fenn, hogy megakadályozzák a levegő bejutását. Mivel a hidrogén nagyon inaktív és nem korrozív, megakadályozhatja a kazán leállítása utáni korróziót.
A módszer a következő:A kemence leállítása előtt csatlakoztassa a nitrogéntöltő csővezetéket. Amikor a kemencében a nyomás 0,5 manometrire csökken, a hidrogénpalack ideiglenes csővezetékeken keresztül megkezdi a nitrogén szállítását a kazándobba és a takarékos tartályba. Követelmények: (1) A nitrogén tisztaságának 99% felett kell lennie. (2) Amikor egy üres kemencét nitrogénnel töltenek fel, a kemencében lévő nitrogénnyomásnak 0,5 manometri nyomás felett kell lennie. (3) Nitrogénnel való feltöltéskor a fazékvíz-rendszer összes szelepének zárva kell lennie, és szorosan kell zárni a szivárgás elkerülése érdekében. (4) A nitrogéntöltés védelmi ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell a hidrogén nyomását a vízrendszerben és a kazán tömítettségét. Ha túlzott nitrogénfogyasztást észlelnek, a szivárgást azonnal meg kell találni és meg kell szüntetni.
Hátrányok:Szigorúan figyelni kell a hidrogénszivárgás problémáira, naponta időben ellenőrizni kell, és időben kezelni kell a problémákat. Ez a módszer csak a rövid ideig üzemen kívül helyezett kazánok védelmére alkalmas.
4. Ammóniás töltési módszer
Az ammóniával való feltöltési módszer lényege, hogy a kazán leállítása és a víz kieresztése után a kazán teljes térfogatát ammóniagázzal töltik fel. Az ammónia feloldódik a fémfelületen lévő vízfilmben, korrózióálló védőréteget képezve a fémfelületen. Az ammónia csökkentheti az oxigén oldhatóságát a vízfilmben, és megakadályozhatja az oldott oxigén okozta korróziót.
Hátrányok: Az ammóniatöltéses módszer használatakor a réz alkatrészeket el kell távolítani az ammónianyomás fenntartása érdekében a kazánban.
5. Bevonatolási módszer
Miután a kazánt üzemen kívül helyezték, engedje le a vizet, távolítsa el a szennyeződéseket, és szárítsa meg a fémfelületet. Ezután vigyen fel egyenletesen egy réteg korróziógátló festéket a fémfelületre, hogy megakadályozza a kazán üzemen kívüli korrózióját. A korróziógátló festék általában fekete ólomporból és motorolajból készül bizonyos arányban. Bevonáskor szükséges, hogy minden érintkezésbe kerülő alkatrész egyenletesen legyen bevonva.
Hátrányok: Ez a módszer hatékony és alkalmas a kemence hosszú távú leállási karbantartására; azonban a gyakorlatban nehéz működtetni, és a sarkoknál, hegesztéseknél és a korrózióra hajlamos csőfalaknál nem könnyű festeni, így csak elméleti védelemre alkalmas.
2. Nedves módszer
1. Lúgos oldat módszer:
Ez a módszer lúgot ad a kazánhoz, amelynek pH-értéke 10 felett van. Korrózióálló védőréteget képez a fém felületén, hogy megakadályozza az oldott oxigén fémkorrodálását. A használt lúgos oldat NaOH, Na3PO4 vagy a kettő keveréke.
Hátrányok: Ügyelni kell az oldat egyenletes lúgkoncentrációjának fenntartására, gyakran ellenőrizni kell a kazán pH-értékét, és figyelni kell a vízkőképződésre.
2. Nátrium-szulfit védelmi módszer
A nátrium-szulfit egy redukálószer, amely vízben oldott oxigénnel reagálva nátrium-szulfátot képez. Ez megakadályozza, hogy a fémfelületek oldott oxigén általi korrózióját okozzanak. Ezenkívül a trinátrium-foszfát és nátrium-nitrit keverékoldatának védelmi módszere is alkalmazható. Ez a módszer azon a tényen alapul, hogy ez a keverék védőréteget képezhet a fém felületén, megakadályozva a fém korrózióját.
Hátrányok: Ennél a nedves védelmi módszernél a fűrészkemence beindítása előtt az oldatot tisztán kell leereszteni és alaposan meg kell tisztítani, majd újra vizet kell hozzáadni.
3. Hőmódszer
Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a leállítási idő 10 napon belül van. A módszer lényege, hogy egy víztartályt szerelnek a gőzdob fölé, és egy csővel csatlakoztatják a gőzdobhoz. A kazán kikapcsolása után oxigénmentes vízzel töltik fel, és a víztartály nagy részét vízzel töltik meg. A víztartályt külső gőz melegíti, így a benne lévő víz mindig forrásban van.
Hátrány: Ennek a módszernek a hátránya, hogy külső gőzforrásra van szükség a gőzellátáshoz.
4. Védelmi módszer a filmképző aminok használatának leállítására (tartalék)
Ez a módszer lényege, hogy szerves amin filmképző szereket adnak a hőrendszerhez, amikor a kazán nyomása és hőmérséklete a megfelelő értékre csökken az egység leállításakor. A szerek a gőzzel és a vízzel keringenek, és a szer molekulái szorosan adszorbeálódnak a fém felületén, és egymás után rendeződnek el. Az elrendezés egy „védőhatású” molekuláris védőréteget képez, amely megakadályozza a töltések és a korrozív anyagok (oxigén, szén-dioxid, nedvesség) migrációját a fém felületén, és ezáltal a fém korróziójának megelőzését.
Hátrányok: A szer fő összetevője nagy tisztaságú lineáris alkánok és oktadecilamin alapú vertikális filmképző aminok. Más szerekhez képest drágább és nehezebben adagolható.
A fenti karbantartási módszerek a mindennapi használat során könnyebben kezelhetők, és a legtöbb gyár és vállalat alkalmazza őket. A tényleges üzemeltetési folyamatban azonban a karbantartási módszerek megválasztása is nagyon eltérő a kemence leállításának különböző okai és időpontjai miatt. A tényleges üzemeltetés során a karbantartási módszerek kiválasztása általában a következő pontokat követi:
1. Ha a kemencét három hónapnál hosszabb időre leállítják, a száraz módszernél a szárítószeres módszert kell alkalmazni.
2. Ha a kemencét 1-3 hónapra leállítják, lúgos oldatos módszer vagy nátrium-nitrit módszer alkalmazható.
3. Miután a kazán leáll, ha 24 órán belül beindítható, akkor a nyomástartási módszer alkalmazható. Ez a módszer olyan kazánoknál is alkalmazható, amelyek szakaszosan működnek, vagy egy héten belül üzemen kívül vannak. A kemencében lévő nyomásnak azonban magasabbnak kell lennie a légköri nyomásnál. Ha a nyomás kissé csökken, tüzet kell gyújtani a nyomás időbeli növelése érdekében.
4. Ha a kazán karbantartás miatt leáll, a szárítási módszer alkalmazható. Ha nincs szükség víz kieresztésére, a nyomástartási módszer alkalmazható. Ha a kazánt a karbantartás után nem lehet időben üzembe helyezni, a hitelezési időszak hosszának megfelelően megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni.
5. Nedves védelem használata esetén a kazánházban a hőmérsékletet 10°C felett és 0°C-nál nem alacsonyabban kell tartani, hogy elkerüljük a berendezés fagykárát.
Közzététel ideje: 2023. november 13.
